Content on this page requires a newer version of Adobe Flash Player.

Get Adobe Flash player

Kis-Balaton

A Keszthelyi-öböl délnyugati csücske mellett található hazánk egyik legkülönlegesebb tája, a Kis-Balaton. 

 

A XVIII. század végéig nem tettek különbséget a Kis-Balaton és a Balaton között, ugyanis ez a terület valamikor még a tó öble volt. Az öböl fontos szerepet játszott abban, hogy a Zala itt tudta lerakni a hordalékait. A XX. század közepére azonban ezt a szűrő funkcióját fokozatosan elvesztette, ami nagyban tudható be a különböző emberi beavatkozásoknak. Ilyenek voltak például: a Sió zsilip megépítése 1864-ben, a XX. század elején a Zala meder kialakítása és a Zala árvízvédelmi töltéseinek megépítése. A Sió zsilip üzembe helyezését követőenjelentősen csökkent a Balaton vízszintjének ingadozása (amely előtte az 5-6 métert is elérte). Először az öböl helyén egy lápos, nádas terület alakult ki, ahol a Zala „beleveszett” a mocsárba. A meder kialakítását és főképpen a töltések megépítését követően a Kis-Balaton területének nagy része fokozatosan szárazra került. A hajdani öbölből két kicsi nyílt vízfelület (a Vörsi és Zalavári víz), valamint egy nagyobb (~1400 ha) összefüggő nádas maradt, amely azonban már nem szűrhette meg a Zalán érkező vizet.

 

Ezen folyamatok következményeként a Zala már közvetlenül a Keszthelyi-öbölbe szállította a hordalékait, köztük a belemosódott, engedettszervesanyagot is, amik a sajátos áramlási viszonyok miatt nagyrészt ott is maradtak. A Balaton vízminősége ezek következtében és a folyamatos gazdasági és technológiai fejlődések (városiasodás, mezőgazdaság fejlődése, szennyvíz elvezetése) miatt rohamosan romlásnak indult.A tó algásodni kezdett, jelentősen elszaporodott a hínár, megkezdődött a tó eutrofizációja. A Balaton már annyira rossz állapotba került, hogy a fürdőzési igényeket sem tudta megfelelő színvonalon kielégíteni. 

 

Az ökológiai katasztrófa elkerülésének érdekében a vízügyi szakemberek kidolgoztak egy tervet a „Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer” ki¬építésére. Alapgondolata az volt, hogy a hajdan öbölként, illetvemocsárként létezett terület ismételt elárasztásával kialakuló mocsaras-nádas terület a Zalán érkező hordalékot, tápanyagokat kiszűrje, feldolgozza.Ezzel a világon egyedülálló vízvédelmi rendszerrel a Balatonban – főleg a Keszthelyi-öbölben – lejátszódó folyamatok a Balaton elé, a Zala alsó szakaszán kialakítandó vízvédelmi rendszer területére helyeződnek át. Ez a megoldás a mintegy 200 évvel ezelőtti, természetes állapothoz hasonlító viszonyokat állít elő.